+36 20 5040 4567 / info@futesguru.hu

Elektromos fűtés fogalomtár

Mi is az elektromos fűtés?

Az elektromos fűtés olyan fűtési megoldás ahol a fűtőkészülék villamos áramot alakít hővé. Az energiaátalakítás és a hőleadás szempontjából eltérő működési elvű készülékekkel valósítható meg. A leggyakoribb és általánosan használt megoldás az, amikor a villamos áramot egy ellenálláson vezetik keresztül, amely ennek hatására felmelegszik. Ilyen a klasszikus fűtőszál, de így működnek a zárt, bordás fűtőbetétek is. A hőleadás történhet a levegő felmelegítésével (lásd még konvekció) és hősugárzással (lásd infrasugárzás) is. Az átalakítás hatásfoka ebben az esetben mindig 100 % körüli, de ez nem azt jelenti, hogy az ilyen fűtőkészülékek azonos energiafogyasztással rendelkeznek. Az energiafogyasztást igen nagy mértékben befolyásolja a fűtőbetét kialakítása és a hozzá tartozó vezérlő elektronika minősége. Az elektromos fűtések közé sorolható a hőszivattyú is, amely az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből elvont hőt magasabb hőmérsékleten hasznosítja. A hatásfoka a 100 %-ot is meghaladhatja. Itt azonban a villamos áramot mechanikai energiává alakítják, ami a fűtőközeg sűrítése és párologtatása során a gázokra jellemző fizikai törvényszerűségeket kihasználva alakul hőenergiává. Ez utóbbi megoldás jobb hatásfokú, azonban bonyolult, a kiépítése jóval drágább és csak sok idő elteltével, vagy nagy méretekben térül meg.


Fűtőpanel vagy villanyradiátor - mégis mi?


Elektromos fűtőpanel

Ez a kifejezés egy gyűjtőfogalom. Általában az elektromos fűtőpanel alatt konvekciós, vagy konvekciós és sugárzó hőleadással együttesen működő, fali, lapos, panelszerű fűtőkészülékeket értünk. Közös jellemzőjük a beépített termosztát vagy szabályzó elektronika. Az elektromos fűtőpanelek többsége konvektor. Az elnevezés egyfelől a lapos kialakítás miatt, másfelől a "konvektor" kifejezés kedvezőtlen csengése miatt terjedt el, mert a konvektornál magasabb minőségre utal. Az elektromos fűtőpanel kifejezés a norvég és francia típusú, minőségi fali fűtőkészülékek körében a leggyakoribb.

Elektromos konvektor

Az elektromos fűtés egyik leggyakoribb és legjobban alkalmazható fűtőkszüléke. Az elektromos konvektor, vagy az abban lévő fűtőszál, fűtőbetét felmelegíti a könyezeti levegőt ami a hideg és meleg levegő sűrűségkülönbsége miatt keringeni kezd a készülékben és végül a fűtött helyiségben is (lásd: konvekció). Működéséhez ventilátor, vagy más mozgó alakatrész nem szükséges, ezért teljesen hangtalan. Az elektromos konvektor gyors felfűtést tesz lehetővé és nagyon jól szabályozható. Ez utóbbi tulajdonsága miatt, korszerű elektronikus vezérléssel ellátva más megoldásokhoz képest takrékos elektromos fűtés. Külömböző minőségű elektronikával és fűtőbetéttel kapható, az egészen olcsó fűtőszálas készülékektől a WiFi-re csatlakoztatható, digitális vezérlésű elektromos konvektorokig.

Elektromos radiátor

A szakmai körökben elfogadott terminológia szerint a radiátor olyan fűtőkészülék, amelyben felmelegített fűtőközeg kering. Azonban a köznyelvben az elektromos radiátor kifejezesét a legkülönfélébb fűtőkészülékekre használják, így a kifejezésből nem érdemes a fűtőtest felépítésére, minőségére, vagy működési elvére következtetni. A radiátor kifejezés emellett még egy kissé félrvezető is, mivel ez a szó a sugárzásra utal, pedig a radiátorok csak a hő kis hányadát adják le sugárzás formályában. Csakúgy, mint a hagyományos radiátorok, az elektromos radiátorok is elsősorban a környezeti levegő femelegítésével és természetes keringetésével fűtenek (lásd: konvekció). Jó példa a radiátorra a folyadékkal töltött elektromos törölközőszárító.

Villanyradiátor

Nem túl szakszerű elnevezés, a köznyelvben a legkülönfélébb elektromos fűtőkészülékeket értjük a villanyradiátor kifejezés alatt. Az elnevezésből sem a működési elvre, sem a készülék minőségére nem tudunk következtetni.

Elektromos fűtés konvekcióval és infrasugárzással


Konvekció vagy konvektív hőáramlás

A konvekció során a hőáromlást a felmelegített részecskék tovaáramlása hozza létre. Az elektromos fűtés esetében a levegő részecskéi. A konvekció lehet természetes és mesterséges. A természetes konvekcióhoz nem szükséges semmiféle légszállító berendezés. A jelenség alapja az, hogy a fűtőtest, vagy a fűtőestben a fűtőbetét által felmelegített levegő sűrűsége kisebb, mint a környező hideg levegőé. Egyszerűbben megfogalmazva, a meleg levegő könnyebb. Az elektromos konvektorok esetében a könnyebb meleg levegő a fűtőtest belsejében felgyorsul, és a fűtőkészülék tetején távozik, miközben alul mindig hideg levegő jut a fűtőbetéthez. Így egy lassú levegő körforgás alakul ki a helyiségeben. A hagyományos radiátorok és az olajradiátorok esetében a levegő áramlás a hőátadó bordák között alakul ki. A mesterséges konvekció esetében a légszállításhoz külön berendezés, ventilátor szükséges.

Infrasugárzás (infravörös sugárzás) és hősugárzás

Az infravörös sugárzás, csakúgy mint a szemünkkel érzékelhető látható fény, egy elektromágneses sugárzás. Hullámhossza (780 nm-től 1 mm-ig) nagyobb mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak vagy a rádióhullámnak. Elnevezését onnan kapta, hogy a látható fény még érzékelhető legnagyobb hullámhossza a vörös szín, az infrasugárzás pedig az ennél nagyobb hullámhossztól kezdődik. Az infarsugárzást a szemünkkel fényként már nem tudjuk érzékelni, de a bőrünkön meleg érzetet kelt. Mivel főként hőhatásként érzékeljük, az infarsugárzás a gyakorlatban hősugárzás. Az infrapanelek és az infrasugárzók ezt a jelenséget használják ki: az általuk kibocsájtott, infra tartományba eső elektromágneses sugárzás nem a levegőt, hanem a tárgyakat és a bőrfelületet melegíti fel.